Cyber Resilience Act: mit kell megtenniük a hardver- és szoftvergyártóknak 2027-ig
A lényeg röviden
- A CRA rendelet, nem irányelv. Minden uniós tagállamban közvetlenül alkalmazandó, így nem kell nemzeti átültetésre várni.
- Szinte minden hálózatra csatlakozó hardver- és szoftvertermékre vonatkozik, amelyet az EU-ban értékesítenek, a routerektől és az IoT-eszközöktől a mobil- és asztali alkalmazásokig.
- 2026. szeptember 11. óta él a bejelentési kötelezettség: korai figyelmeztetés 24 órán belül, értesítés 72 órán belül, az ENISA egységes platformján keresztül, amely továbbítja a bejelentést a koordinátorként kijelölt CSIRT-nek. Ha a termékei kiberbiztonságáról Magyarországon döntenek, ez az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NKI).
- 2027. december 11-től az új termékeknek meg kell felelniük az I. melléklet alapvető követelményeinek, és CE-jelölést kell viselniük, a gyártónak pedig a teljes támogatási időszak alatt kezelnie kell a sérülékenységeket.
- Az I. melléklet kifejezetten előírja, hogy a termékek ismert, kihasználható sérülékenységek nélkül kerüljenek forgalomba, és hogy a biztonságukat hatékonyan és rendszeresen teszteljék. Erre a penetrációs teszt a legközvetlenebb bizonyíték.
- A bírság elérheti a 15 millió eurót vagy a teljes éves világpiaci forgalom 2,5%-át.
„A CRA minket csak 2027 decemberétől érint.” Ezt a mondatot egyre gyakrabban halljuk szoftver- és eszközgyártóktól. Csak félig igaz.
A kiberrezilienciáról szóló rendelet (Cyber Resilience Act, (EU) 2024/2847 rendelet) teljes egészében csak 2027. december 11-től alkalmazandó, az első éles kötelezettsége azonban már 2026. szeptember 11. óta él. Azóta a gyártónak 24 órán belül be kell jelentenie a terméke minden aktívan kihasznált sérülékenységét – azokban a termékekben is, amelyeket évekkel ezelőtt adott el.
Az alábbiakban végigvesszük, kire vonatkozik a CRA, mely határidők futnak már, minek kell megfelelnie a termékének, és hol jön képbe a penetrációs teszt.
2026. november 17-i állapot. Ez az írás tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. A kötelező erejű szöveg az (EU) 2024/2847 rendelet; ha egy konkrét terméket vizsgál, egyeztesse jogásszal.
Mi a Cyber Resilience Act, és kire vonatkozik?
A CRA egységes kiberbiztonsági követelményeket vezet be az úgynevezett digitális elemeket tartalmazó termékekre. Ezek olyan hardver- és szoftvertermékek, amelyek rendeltetésszerű vagy észszerűen előrelátható használata adatkapcsolatot is magában foglal egy eszközzel vagy hálózattal. A rendelet a termékbiztonsági szabályokhoz hasonlóan működik: ha a termék nem felel meg a követelményeknek, nem kap CE-jelölést, és nem értékesíthető az EU-ban.
Háromféle gazdasági szereplőt terhelnek kötelezettségek:
- A gyártó fejleszti vagy gyártja a terméket, és saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba. A kötelezettségek nagy része őt terheli.
- Az importőr ellenőrzi, hogy az EU-n kívüli gyártótól származó termék megfelel-e a követelményeknek, és rendelkezik-e dokumentációval.
- A forgalmazó ellenőrzi a CE-jelölést, és nem értékesít olyan terméket, amelyről tudja, hogy nem felel meg a követelményeknek.
Egy csapdára figyeljen: ha valaki más termékét jelentősen módosítja, vagy a saját márkaneve alatt értékesíti, a CRA Önt tekinti gyártónak, minden ezzel járó kötelezettséggel együtt.
Jellemzően a hatály alá tartozik: okosotthon-eszközök és kamerák, routerek és hálózati eszközök, ipari vezérlőrendszerek, mobilalkalmazások, asztali és on-premise szoftverek, firmware-ek, operációs rendszerek, valamint a külön értékesített könyvtárak és komponensek.
Nem tartozik a hatálya alá:
- az orvostechnikai eszközök, a gépjárművek, a polgári repülés és a hajófelszerelések, amelyekre saját jogszabályok vonatkoznak,
- a tisztán SaaS-szolgáltatás leszállított termék nélkül, amely a NIS2 körébe tartozik,
- a nem kereskedelmi nyílt forráskódú szoftver. Azok a nyílt forráskódú projektek, amelyeket cégek rendszeresen támogatnak, a nyílt forráskódú szoftverek úgynevezett támogatóira (open-source software stewards) vonatkozó, könnyített rendszer alá tartoznak.
A SaaS-nál van egy fontos kivétel. Ha a felhőalapú backendje szükséges ahhoz, hogy a termék ellássa valamelyik funkcióját – leggyakrabban egy felhőn keresztül vezérelt alkalmazásnál vagy eszköznél –, a CRA a backendet a termék részének tekinti.
Ütemterv: a határidők, amelyek már futnak
A CRA lépcsőzetesen lép életbe. Az első éles kötelezettség és a teljes körű alkalmazás között mindössze 15 hónap telik el.
| Dátum | Mi történik |
|---|---|
| 2024. december 10. | A CRA hatályba lépett |
| 2026. június 11. | Alkalmazandóvá váltak a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésére vonatkozó szabályok |
| 2026. szeptember 11. | A 14. cikk szerinti bejelentési kötelezettségek; elindult az ENISA bejelentési platformja |
| 2027. december 11. | Teljes körű alkalmazás: alapvető követelmények, megfelelőségértékelés, CE-jelölés |
A harmonizált szabványok, amelyekkel a megfelelést igazolni fogja, még véglegesítés alatt állnak, és a Bizottság már javasolta az elkészítési határidejük kitolását. Amíg egy szabványra nem hivatkoznak az Európai Unió Hivatalos Lapjában, nem keletkeztet megfelelőségi vélelmet. Ne várjon tehát a szabványokra: a sérülékenységkezelésre, az SBOM-ra, a kockázatértékelésre és a tesztelésre mindenképpen szüksége lesz.
Bejelentés 2026. szeptember 11. óta: 24 óra, 72 óra, 14 nap
A gyártónak kétféle eseményt kell bejelentenie: az aktívan kihasznált sérülékenységeket és a termék biztonságát érintő súlyos incidenseket (a rendelet magyar szövege ez utóbbit súlyos eseménynek nevezi). A határidők attól a pillanattól futnak, amikor az eseményről tudomást szerez.
| Szakasz | Aktívan kihasznált sérülékenység | Súlyos incidens |
|---|---|---|
| Korai figyelmeztetés | 24 órán belül | 24 órán belül, megjelölve azt is, hogy az incidenst vélhetően jogellenes vagy rosszindulatú cselekmény okozta-e |
| Értesítés | 72 órán belül | 72 órán belül |
| Zárójelentés | legkésőbb 14 nappal azután, hogy a korrekciós intézkedés rendelkezésre áll | az értesítéstől számított 1 hónapon belül |
Mire figyeljen:
- A régi termékekre is vonatkozik. A bejelentési kötelezettség a 2027. december 11. előtt forgalomba hozott termékekre is kiterjed. A piacon lévő, már telepített termékei most is érintettek.
- Nem minden hibát kell bejelenteni. Csak azt a sérülékenységet kell jelenteni, amelyről megbízható bizonyítéka van, hogy valaki kihasználta. Azt a sérülékenységet, amelyet Ön vagy a pentesztere talál meg, a szokásos sérülékenységkezelési folyamatban javítja ki.
- A bejelentés az ENISA egységes jelentéstételi platformján (Single Reporting Platform, SRP) keresztül történik, amely egyidejűleg eljuttatja az ENISA-hoz és a koordinátorként kijelölt CSIRT-hez. Hogy melyik CSIRT-hez, azt a gyártó üzleti tevékenységének fő helye dönti el: az a tagállam, ahol a termékei kiberbiztonságával kapcsolatos döntéseket túlnyomórészt meghozzák. Ha ez Magyarország, a koordinátor az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NKI). A többi tagállam CSIRT-jét az ENISA koordinátorként kijelölt CSIRT-ek listájában találja.
- A felhasználókat is tájékoztatnia kell. Az érintett felhasználókat értesítenie kell a kihasznált sérülékenységről vagy az incidensről, és azokról az intézkedésekről, amelyeket ők maguk megtehetnek.
- Mérje az időt saját maga. A platform első verziójában a 72 órás számláló nem a tudomásszerzés pillanatától fut, hanem a korai figyelmeztetés beküldésétől. A jogszabályi határidő számít, ezért a tudomásszerzés időpontját rögzítse az incidensnaplóban.
- A hozzáféréseket előre intézze el. A platformfiókok személyesek, EU Login-azonosítással és többfaktoros hitelesítéssel működnek. Hozza létre őket most, ne egy incidens közepén.
Ha a NIS2 szerint is alapvető vagy fontos szervezetnek minősül, a saját működését érintő incidenseket ettől külön, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (Kiberbiztonsági tv.) szerint kell bejelentenie. Ezeket a bejelentéseket az NKI fogadja, akkor is, ha a cég felügyeleti hatósága az SZTFH. Hogy kire terjed ki a törvény, azt a Kiberbiztonsági törvény hatálya 2026-ban: kikerült-e a cége? című cikkünkben bontottuk ki.
Minek kell megfelelnie a terméknek 2027 decemberétől?
- december 11-től minden új terméknek meg kell felelnie az I. melléklet alapvető kiberbiztonsági követelményeinek. Ezek két részből állnak: a termék saját tulajdonságaiból és abból a folyamatból, amellyel a gyártó a sérülékenységeket kezeli.
I. rész: a termék biztonsága
- forgalomba hozatal ismert, kihasználható sérülékenységek nélkül,
- biztonságos alapértelmezett konfiguráció, a termék eredeti állapotának visszaállítási lehetőségével,
- biztonsági frissítések, ahol indokolt, alapértelmezés szerint automatikusan, kikapcsolási lehetőséggel,
- védelem a jogosulatlan hozzáférés ellen: hitelesítés, személyazonosság- és hozzáférés-kezelés,
- az adatok bizalmas kezelése (titkosítás tároláskor és továbbításkor), valamint az adatok, parancsok, programok és konfigurációk integritása,
- a kezelt adatok minimalizálása,
- a lényeges funkciók rendelkezésre állása incidens után is, beleértve a DoS-támadásokkal szembeni ellenálló képességet,
- minimális negatív hatás a más eszközök és hálózatok által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állására,
- a lehető legkisebb támadási felület, a külső interfészeket is beleértve,
- az incidensek hatását csökkentő mechanizmusok,
- a biztonsági szempontból releváns események naplózása,
- az összes adat és beállítás biztonságos és egyszerű törlése.
II. rész: sérülékenységkezelés
- szoftveranyagjegyzék (SBOM) géppel olvasható formátumban, legalább a felső szintű függőségekre kiterjedően,
- a sérülékenységek késedelem nélküli javítása, és ahol műszakilag megvalósítható, a biztonsági frissítések kiadása a funkcionális frissítésektől elkülönítve,
- hatékony és rendszeres biztonsági tesztek és felülvizsgálatok,
- a kijavított sérülékenységekre vonatkozó információk közzététele,
- összehangolt sérülékenység-feltárási (CVD) politika és kapcsolattartási cím a bejelentésekhez,
- a frissítések biztonságos terjesztése, ingyenesen és kísérő tájékoztatással.
Ehhez jön a kiberbiztonsági kockázatértékelés, a műszaki dokumentáció és az EU-megfelelőségi nyilatkozat. A támogatási időszakot a gyártó aszerint határozza meg, hogy a terméket várhatóan mennyi ideig használják; ez általában legalább öt év.
Termékkategóriák és megfelelőségértékelés
Az, hogy hogyan igazolja a megfelelést, a termék kategóriájától függ. A termékek többsége az alapértelmezett kategóriába tartozik, és elég hozzá a gyártó saját értékelése.
| Kategória | Példák | Megfelelőségértékelés |
|---|---|---|
| Alapértelmezett | hétköznapi alkalmazások, szórakoztató elektronika, a legtöbb IoT-eszköz | a gyártó saját értékelése |
| Fontos, I. osztály (III. melléklet) | böngészők, jelszókezelők, VPN, SIEM, operációs rendszerek, routerek és switchek, IAM és PAM, intelligens zárak, biztonsági kamerák | saját értékelés csak a harmonizált szabványok teljes körű alkalmazása esetén, egyébként bejelentett szervezet |
| Fontos, II. osztály (III. melléklet) | hipervizorok és konténeres futtatókörnyezetek, tűzfalak, IDS és IPS, nem manipulálható mikroprocesszorok és mikrovezérlők | mindig harmadik fél: bejelentett szervezet vagy európai tanúsítás |
| Kritikus fontosságú (IV. melléklet) | hardveres biztonsági modulok, intelligens fogyasztásmérő átjárók, intelligens kártyák | európai kiberbiztonsági tanúsítás, ha felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja, egyébként a II. osztály eljárásai |
Ha a terméke az I. vagy a II. osztályba tartozik, minél előbb foglaljon helyet egy bejelentett szervezetnél. 2027 decembere előtt szűkösek lesznek a kapacitások.
Bírságok: a GDPR mintájára
A CRA a GDPR-tól vette át a háromszintű bírságrendszert. Mindig a két összeg közül a magasabbik az irányadó.
| Jogsértés | Maximális bírság |
|---|---|
| Alapvető követelmények (I. melléklet) és gyártói kötelezettségek, a bejelentést is beleértve (13. és 14. cikk) | 15 millió euró vagy a teljes éves világpiaci forgalom 2,5%-a |
| Egyéb kötelezettségek, például az importőröké, a forgalmazóké vagy a megfelelőségértékelés során | 10 millió euró vagy 2% |
| Helytelen, hiányos vagy félrevezető tájékoztatás a hatóságoknak | 5 millió euró vagy 1% |
A mikro- és kisvállalkozások nem bírságolhatók a 24 órás korai figyelmeztetési határidő elmulasztásáért. A bejelentési kötelezettség és a többi határidő azonban rájuk is teljes egészében vonatkozik. A bírságon túl a piacfelügyeleti hatóság korrekciós intézkedést rendelhet el, korlátozhatja a termék forgalmazását, vagy elrendelheti a forgalomból való kivonását.
CRA, NIS2 és ISO 27001: mi mire vonatkozik?
A CRA a terméket szabályozza, a NIS2 a szervezet működését, az ISO 27001 pedig önkéntes irányítási rendszer. Sok cégnek mindhárommal egyszerre kell majd foglalkoznia.
| CRA | NIS2 / Kiberbiztonsági tv. | ISO/IEC 27001 | |
|---|---|---|---|
| Tárgy | digitális elemeket tartalmazó termékek | a szervezet szolgáltatásai, hálózatai és rendszerei | információbiztonsági irányítási rendszer |
| Forma | uniós rendelet, közvetlenül alkalmazandó | irányelv; a magyar jogba a 2024. évi LXIX. törvény ülteti át | önkéntes szabvány, tanúsítással |
| Érintettek | gyártók, importőrök, forgalmazók | alapvető és fontos szervezetek | bárki, aki önként választja |
| Bejelentés | ENISA és CSIRT az SRP-n keresztül, 24 óra és 72 óra | az NKI felé; az irányelv szerint 24 óra, 72 óra és 1 hónap | nincs hatóság felé irányuló kötelezettség |
| A meg nem felelés következménye | forgalmazási tilalom, legfeljebb 15 millió euró vagy 2,5% bírság | bírság és a vezetés felelőssége | a tanúsítvány elvesztése |
A tisztán SaaS-alapú céget a CRA közvetlenül nem érinti; a NIS2 igen, ha a cég megfelel a feltételeinek. Ha viszont alkalmazást, agentet vagy eszközt is szállít a szolgáltatásához, mindkét rendszer hatálya alá eshet. Az ISO 27001 A.8.8 (a technikai sérülékenységek kezelése) és A.8.29 (biztonsági tesztelés a fejlesztés és az átvétel során) kontrollja jó alap a CRA-hoz. A szabvány és a NIS2 átfedéséről az Elég-e az ISO 27001 a kiberbiztonsági törvényhez? című cikkünkben írtunk részletesen.
A Bizottság a Digital Omnibus csomagban egységes belépési pontot javasol a NIS2, a GDPR és a DORA szerinti incidensbejelentésekhez, a CRA platformjára építve. A javaslat még a jogalkotási folyamatban van, ezért egyelőre minden címzettnek külön kell jelenteni.
Hol jön képbe a penetrációs teszt?
A CRA sehol nem használja a „penetrációs teszt” kifejezést, nélküle mégis nehéz megfelelni az I. mellékletnek. Két követelmény egyértelmű: a termék nem kerülhet piacra ismert, kihasználható sérülékenységekkel, és a gyártónak hatékonyan és rendszeresen tesztelnie kell a biztonságát.
Egyszerű szabály érvényes: azt a sérülékenységet, amelyet mi találunk meg, nem kell 24 órán belül bejelentenie. Amelyet a támadó talál meg, azt igen.
| CRA-követelmény | Hogyan igazolja a teszt |
|---|---|
| Nincsenek ismert, kihasználható sérülékenységek | penetrációs teszt minden kiadás előtt, a függőségek ellenőrzése az SBOM alapján |
| Védelem a jogosulatlan hozzáférés ellen | a hitelesítés, a jogosultságkezelés, a munkamenet-kezelés és az API-k tesztje (pl. IDOR, BOLA) |
| Bizalmas kezelés és integritás | a titkosítás ellenőrzése továbbításkor és tároláskor, valamint a firmware és a konfiguráció aláírásának ellenőrzése |
| Minimális támadási felület | a nyitott portok, a nem használt szolgáltatások és a hibakereső interfészek, például az UART vagy a JTAG feltérképezése |
| A frissítések biztonságos terjesztése | az OTA-mechanizmus tesztje: aláírás-ellenőrzés, downgrade, man-in-the-middle |
| Hatékony és rendszeres tesztelés | ismételt teszt minden nagyobb kiadásnál, valamint a javítások újratesztelése |
A termék pedig a teljes láncot jelenti: az eszközt és a firmware-t, a mobilalkalmazást, az API-t és a felhőalapú backendet. A támadó a leggyengébb láncszemet választja, ezért a tesztnek mindegyikre ki kell terjednie. A tesztjelentés a kockázati besorolással és a javítási lépésekkel a műszaki dokumentáció kockázatértékeléséhez is alapanyagot ad. Hogy a technikai bizonyítékokból mit kér az auditor, és mi legyen készen, azt külön cikkben szedtük össze.
Gyakorlati terv: mi a teendő 2027 decemberéig?
Az első két lépés már alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozik, ezért ne hagyja őket a végére.
- Térképezze fel a portfólióját. Mely termékek tartoznak a hatály alá, milyen szerepben van (gyártó, importőr, forgalmazó), és melyik termék melyik kategóriába tartozik.
- Készüljön fel a bejelentésre már ma. Azonosítsa a koordinátorként kijelölt CSIRT-et, hozzon létre fiókokat az ENISA platformján, döntse el, ki állapítja meg, hogy egy sérülékenységet „aktívan kihasználnak”, és gyakorolja be a 24 órás forgatókönyvet.
- Vezessen be összehangolt sérülékenység-feltárási politikát. Nyilvános kapcsolattartási pont, például security.txt vagy security@ cím, és világos folyamat a kutatók számára.
- Készítsen SBOM-ot, és kövesse a függőségeit. A harmadik féltől származó könyvtár sérülékenysége az Ön sérülékenysége.
- Végezzen gap-elemzést az I. melléklet alapján, és minden termékre kiberbiztonsági kockázatértékelést.
- Tesztelje a terméket végponttól végpontig penetrációs teszttel, és építse be a tesztelést a kiadási ciklusba.
- Ellenőrizze a komponensbeszállítóit. A gyártóknak kellő gondossággal kell eljárniuk, amikor harmadik féltől származó komponenseket építenek be.
- Készítse elő a dokumentációt és a megfelelőségértékelést. Műszaki dokumentáció, támogatási időszak, EU-megfelelőségi nyilatkozat, I. vagy II. osztály esetén pedig időben lefoglalt bejelentett szervezet.
Miben segít a Haxoris?
Több mint 10 év tapasztalat és 400+ elvégzett penetrációs teszt alapján tudjuk, hol buknak el a termékek a leggyakrabban. A CRA-hoz a következőket tudjuk adni:
- A teljes termék penetrációs tesztje: web- és mobilalkalmazások, API-k, IoT-eszközök és firmware, valamint a felhőalapú backend AWS-ben, Azure-ban vagy GCP-ben. A jelentéseket a kockázati besorolással és a konkrét javítási lépésekkel együtt közvetlenül beemelheti a műszaki dokumentációba.
- IT-biztonsági audit az I. melléklet alapján: hol tart ma, mi hiányzik, és milyen sorrendben érdemes hozzálátni.
- Rendszeres tesztelés és újratesztelés a kiadási ciklusához igazítva, hogy igazolni tudja a hatékony és rendszeres tesztelést.
- Red Teaming: megnézzük, észreveszi-e a csapata a valódi támadást, és kezelni tudja-e a CRA és a NIS2 által előírt határidőkön belül.
- Egy teszt, több keretrendszer: eredmények, amelyeket a CRA-hoz, a NIS2-höz és az ISO 27001-hez is felhasználhat.
Kapcsolódó cikkek: Kiberbiztonsági törvény hatálya 2026-ban: kikerült-e a cége? · Kötelező-e a behatolásvizsgálat? A NIS2 magyar szabályai cellánként · Mi az a penetrációs teszt, és mikor van rá szüksége?
Szeretné tudni, hol sebezhető a terméke, mielőtt egy támadó rájön? Kérjen ingyenes konzultációt.
Források
- (EU) 2024/2847 rendelet (a kiberrezilienciáról szóló rendelet), EUR-Lex
- Cyber Resilience Act – Reporting obligations, Európai Bizottság
- Cyber Resilience Act – Implementation, Európai Bizottság
- List of CSIRTs Designated as Coordinators, ENISA
- CRA Article 14: Reporting duties, cyberresilienceact.eu
- ENISA Published the List of Coordinating CSIRTs, cyberresilienceact.eu
- CRA harmonised-standard deadlines pushed back, cyberresilienceact.eu
- CRA Article 64 – Penalties, SpringLex
- The Digital Omnibus and incident reporting, Taylor Wessing
Cyber Resilience Act – gyakori kérdések
01Mikortól alkalmazandó a Cyber Resilience Act?
Az (EU) 2024/2847 rendelet 2024. december 10-én lépett hatályba, és lépcsőzetesen válik alkalmazandóvá. A bejelentett szervezetekre vonatkozó szabályok 2026. június 11. óta, a gyártók bejelentési kötelezettségei 2026. szeptember 11. óta alkalmazandók, az alapvető követelmények, a megfelelőségértékelés és a CE-jelölés pedig 2027. december 11-től.
02Vonatkozik-e a CRA az ingyenesen kínált szoftverre is?
Igen, ha kereskedelmi tevékenység keretében teszik elérhetővé, például ha egy ingyenes alkalmazás egy fizetős szolgáltatáshoz tartozik. Csak a nem kereskedelmi nyílt forráskódú szoftver esik a hatályán kívül.
03SaaS-cég vagyunk. Vonatkozik-e ránk a CRA?
A tisztán SaaS-szolgáltatásra nem; az a NIS2 terepe, ha a cég megfelel a feltételeinek. Ha viszont alkalmazást, agentet vagy eszközt is szállítanak a szolgáltatáshoz, vagy a felhőjük szükséges egy így leszállított termék működéséhez, a CRA Önökre is vonatkozik.
04Be kell-e jelentenünk a sérülékenységet, amelyet a penteszterünk talál?
Nem. Csak az aktívan kihasznált sérülékenységeket kell bejelenteni. A tesztelés során talált sérülékenységet a sérülékenységkezelési folyamatban kell kijavítani, a róla szóló információt pedig a javítás kiadása után kell közzétenni.
05Kinek kell bejelenteni az aktívan kihasznált sérülékenységet?
Az ENISA egységes jelentéstételi platformján (Single Reporting Platform) keresztül, amely a bejelentést egyidejűleg eljuttatja az ENISA-hoz és annak a tagállamnak a koordinátorként kijelölt CSIRT-jéhez, ahol a gyártó üzleti tevékenységének fő helye van, vagyis ahol a termékei kiberbiztonságával kapcsolatos döntéseket túlnyomórészt meghozzák. Ha a termékei kiberbiztonságáról Magyarországon döntenek, ez a CSIRT az NBSZ Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NKI). A korai figyelmeztetést a tudomásszerzéstől számított 24 órán belül kell benyújtani.
06Mi a helyzet a 2027 decembere előtt eladott termékekkel?
A bejelentési kötelezettségek 2026. szeptember 11. óta rájuk is vonatkoznak. Az I. melléklet követelményei csak akkor vonatkoznak rájuk, ha 2027. december 11. után jelentősen módosítják őket.
07Érdemes-e megvárni a harmonizált szabványokat?
Nem. A szabványok még véglegesítés alatt állnak, a határidejük is mozgásban van, a sérülékenységkezelés, az SBOM, a kockázatértékelés és a tesztelés viszont nem függ tőlük. Ezekre a lépésekre bármelyik úton is igazolják a megfelelést, szükség lesz.