Ők bíznak bennünk

  • Raiffeisen Processing Centre logó
  • Penta Hospitals logó
  • Pixel Federation logó
  • Szlovákia pénzügyminisztériuma logó
  • DanubePay logó
  • Alison logó
  • Ditec logó
  • Sanaclis logó
  • Piano logó
  • Ultima Payments logó
  • Amerge logó
  • Digital Systems logó

Hogyan zajlik egy szimulált támadás?

A hatókört, a forgatókönyveket és a jelentés formáját a kampány indulása előtt rögzítjük. Azon kívül, amiben megállapodtunk, semmi nem történik.

1

Konzultáció és forgatókönyvek

Egyeztetjük a vizsgálat célját, és olyan forgatókönyveket írunk, amelyek a cég és az ágazat valós fenyegetéseihez illeszkednek.

2

Kampány futtatása

A megbeszélt időpontban elindítjuk a kampányt e-mailben, telefonon vagy SMS-ben. Az interakciókat csendben és biztonságosan követjük.

3

Elemzés és vizsgálati jelentés

A kampány után részletes jelentést kap. Nemcsak számokat: leírjuk, ki hogyan reagált és miért, mi a tendencia, és hol a legnagyobb a kockázat.

4

Javaslatok és oktatás

A jelentés konkrét javaslatokat is tartalmaz: mit érdemes módosítani a folyamatokon és a technikai védelmen. Az eredményekre építve biztonságtudatossági oktatást tartunk, amely nem az elméleti tudást bővíti, hanem a szokásokat változtatja meg.

Mit mutat meg egy phishing kampány?

A jelentésből kiderül, hányan nyitották meg a levelet, hányan kattintottak, hányan adták meg a jelszavukat, és hányan jelentették be a támadást. Az adatokat csapatonként bontjuk, így nem egy újabb általános előadás következik, hanem célzott oktatás annak, akinek tényleg szüksége van rá. A következő kampányon pedig már mérhető, változott-e a szokás.

Phishing kampány eredményei

Biztonságtudatossági oktatás a kampány eredményei alapján

A felkészült csapat a leghatékonyabb védelem a pszichológiai manipuláció ellen. A biztonságtudatossági oktatás nálunk nem előadás arról, mi a phishing. Azokat a leveleket nézzük végig, amelyeket a munkatársak néhány héttel korábban tényleg megkaptak és megnyitottak.

Az oktatáson a résztvevők megtanulják:

Az eredmény nem elméleti tudás, hanem reflex: felismerni a támadást, és bejelenteni, mielőtt kárt okoz.

  • hogyan ismerhető fel a phishing és a többi támadástípus, valós példákon,
  • hogyan reagáljanak, és kinek jelentsék be az esetet,
  • miért rajtuk múlik a cég védelme,
  • milyen pszichológiai fogásokkal dolgoznak a támadók.

Ügyfélvélemények

Mit mondanak rólunk ügyfeleink

Gyakori kérdések (GYIK)

01 Mennyi ideig tart egy szimulált kampány?

Az aktív szakasz általában 1–3 nap. A teljes projekt – az előkészítéstől a jelentésig – 1–2 hét, attól függően, hány forgatókönyv fut, és hány címzettet érint a kampány.

02 Milyen gyakran érdemes megismételni a vizsgálatot?

Évente 2–4 alkalommal. A támadók folyamatosan cserélik a sablonjaikat, a figyelem pedig már néhány héttel az oktatás után csökken. A rendszeres kampányból az is látszik, hogy tart-e a hatás, vagy visszaállt a régi szokás.

03 Megtudják-e a munkatársak, hogy szimuláció volt?

A kampány alatt nem – különben nem mérnénk semmit. Utána igen: aki kattintott, rövid tájékoztatót kap arról, hogy ellenőrzött szimuláció volt, és arról, miről lehetett volna felismerni a hamis üzenetet. Azt, hogy a munkatársak mikor és milyen formában értesülnek a vizsgálatról, előre rögzítjük – a HR-rel és az adatvédelemért felelős kollégával együtt.

04 Nem rontja-e a hangulatot egy ilyen vizsgálat?

Nem, ha a kampány nem bűnbakot keres. Nevek nem szerepelnek a jelentésben: az eredményt csapatszinten összesítve adjuk át, és az oktatásba visszük tovább, nem a teljesítményértékelésbe. Aki egyszer belülről látott egy jól előkészített támadást, utána magától jelenti be a következő gyanús levelet.

05 Miért nem elég a spamszűrő és a vírusvédelem?

A tömeges kampányok nagy részét megfogják. A cégre írt levelet nem: abban nincs kártékony melléklet, nincs ismert rossz hírű domain, csak egy hihető kérés egy hihető feladótól. Ezt a rést nem technológiával, hanem gyakorlással lehet szűkíteni.

Kérjen ajánlatot a social engineering vizsgálatra!

Ajánlatot kérek